Mi az áramütés?

A mindennapok során nem csak a szakembereket érheti áramütés. Sajnos gyakori, hogy az embert otthonában valamilyen házimunka vagy hétköznapi cselekvés során éri baleset. Ide tartoznak a házilag összetákolt gépezetek, rosszul bekötött háztartási gépek, eszközök vagy kiálló konnektorok.

Az áramütés az emberi testet ért biológiai hatás, melyet az elektromos áram vált ki.

Áramhatás során elektromos energia alá kerül az emberi test, mivel a testnedvek vezetik az áramot. Sajnos az áramütés halálos kimenetelű is lehet. Ám az áramütés súlyosságát rengeteg tényező befolyásolhatja:

  • Áram típusa (egyenáram vagy váltóáram)
  • Áram frekvenciája
  • Áram erőssége
  • Áramütés időtartama, behatási idő
  • Áramütés bemeneteli és kimeneteli helye

A testet ért áramütés károsodást hoz létre az emberi testen, amelynek mértéke szintén több tényezőtől függhet:

  • Általános fizikai állapot
  • Korábbi alapbetegség (szív-érrendszeri problémák, szívritmuszavar)
  • Pszichés állapot
  • Bőr verejtékezés

Mivel az emberi szervezet nagy mennyiségű folyadékot tartalmaz, így az áram számára jó vezető, ezért is ennyire veszélyes az, ha valaki áramütést szenved el. Áramütés során az elektromos áram belép egy ponton a testbe, végighalad belső útján majd egy ponton távozik.

Áramütés tünetei, jelei

Nem minden esetben produkál tüneteket a test, miután áramütés érte, de azért jó tudni, hogy mire is érdemes figyelni egy gyanús eset után.

  1. Égési sérülés: az áramhatást befolyásoló tényezőktől függően megjelenhet enyhe bőrpírként, de akár hólyagos elváltozások is megjelenhetnek.
  2. Áramjegy: gombostűfejnyi, tömör, halvány elváltozás vagy akár lehet kráterszerű bemélyedés is, amely az áramütés belépési és kilépési helyén is előfordulhat (de általában inkább csak a belépés helyén jelentkezik).
  3. Izomgörcs: az áramhatás súlyosabb esetekben vázizom görcsöt is okozhat, amely során a sérült nem tudja elengedni a feszültségforrást. Az izomgörcs továbbá okozhat vázizom szakadást, illetve csonttörést is. Súlyosabb esetben a szívizomra is hatással lehet, melynek következményeként szívritmuszavar is felléphet (főként a felső-alsó végtag irányú áramáthaladás esetén).
  4. Légzésleállás: a központi idegrendszert is képes befolyásolni az áramütés, amely során súlyos esetben légzésleállás is felléphet.
  5. Zsibbadás, bizsergés: környéki idegrendszert érő áramütés okozza.

Villámcsapás esetén: Villámcsapás esetén hatalmas nagyságú feszültség éri a testet, és ennek következtében nagyon súlyos sérüléseket szenvedhet el az ember, akár a végtagok elvesztését is okozhatja.

  1. Áramjegy: faágszerű, szerteágazó rajzolat jöhet létre a test bármely részén. Általában nagy kiterjedésű.
  2. Érzékszervi sérülés: a látást illetve a hallást is károsíthatja a villámcsapás (szürkehályog, illetve dobhártyasérülés alakulhat ki).

Teendők áramütés után

Mit kell tenni áramütés után?

Abban az esetben ha áramütést szenved el valaki fontos, hogy tünetek hiányában is keressen fel orvost, hiszen sokszor nem az áramütés pillanatában okoz sérülést az elektromos áram!

  1. A sérült (ha eszméleténél van és nincs segítsége) azonnal keressen fel orvosi segítséget vagy hívjon mentőt! Ha a sérült nincs eszméleténél ez a feladat a környezetében lévőkre hárul, a szemtanúk kötelessége azonnal mentőt hívni!
  2. Semmiképp ne érintsük meg a sérültet, hiszen még akár érintkezhet az áramforrással, ezáltal mások is áramütés áldozatai lehetnek!
  3. Ha lehetőség van rá, próbáljuk meg kiiktatni az áramforrást. Alacsony feszültségforrás esetén próbáljuk meg a sérültet valamiféle “nem vezető” eszközzel (mint pl.: faág, pulóver, seprű) eltávolítani az áramforrástól.
  4. Fontos, hogy a mentők kiérkezéséig biztosítsuk a sérült légútját, és ha nem lélegzik azonnal kezdjük meg az újraélesztést! Folyamatosan ellenőrizzük a légzést és a keringést is!
  5. Abban az esetben ha egyáltalán nem mutatkozik semmiféle tünet, akkor sem szabad félvállról venni az áramütést! 24 órás megfigyelés mindenképp ajánlott a fentebb említett tünetek miatt, hiszen nem biztos, hogy azonnal jelentkeznek.  Ilyen lehet a szívritmuszavar vagy a légzésleállás.
  6. Ha be és/vagy kimeneti sérülés, égési sérülés látható, a megfelelő fertőtlenítés után sterilen fedjük be a sebet, és kérjünk orvosi segítségét/ellátást! A kórházi ellátás során EKG felvétel készül majd vérvétel után laborvizsgálat.

Bizalomra ad okot, hogy az áramütést elszenvedők nagy százalékának semmiféle maradandó sérülése nem alakul ki. Ez azonban függ az áram erősségétől, bemeneti és kimeneti helyétől és még sok más egyéb tényezőtől is, amit ebben a cikkben részletesen említettünk. Mégis fontos újra kihangsúlyozni, hogy minden esetben forduljunk orvosi ellátáshoz, hiszen sohasem tudhatjuk, hogy a mi szervezetünk hogyan reagál egy ilyen extrém hatásra, és hogy az idő múlásával valamilyen komplikáció felmerülhet-e.